7. fejezet - Első találkozás a vaku villanással

Puszi :)

Itt a 7. fejezet. Az izgalmak első fele. Szerintem jó lett. A 8. fejezetet még ma felteszem. Azért vettem külön, mert annak másik címet fogok adni. Kommenteljetek és ajánljátok, ha tetszett. :)


A következő pillanatban anyám lépett be a szobába.
- Szia - köszöntem neki.
- Szia. - köszön, közben a szobámat vizslatta.
- Keresel valamit?
- Ööö...hangokat hallottam. Azt hittem van itt valaki.
- Nem. Nincs. - nevettem kínosan.
- Jó, akkor mindegy. -ezzel kiment a szobámból.
Gyors felhívtam Zayn-t, hogy találkozzunk 2 óra múlva ott, ahol most van. Letusoltam, fogat mostam, felvettem a pizsim, befeküdtem az ágyba és....vártam. Vártam, hogy mindenki elmenjen aludni. Fél 10 körül már mindenki a szobájában volt. Ilyenkor már senki nem megy be senkihez. Felkaptam egy sötétebb csőfarmert, pólót, az Ugg csizmáim és a barna bőr dzsekim (esténként már nincs olyan jó idő). Megfésültem a hajam, feltettem egy kis szempilla spirált és egy ki tust a szemhéjamra. Ahogy ezzel végeztem az ablak felé vettem az irányt és azzal a lendülettel ki is másztam rajta. Kiléptem a kiskapun és balra néztem Zayn-t keresve. Ekkor valaki jobbról átkarol úgy, hogy a kezeimet is lefogta. Úgy megijedtem, hogy egy nagyot ugrottam és mindkét lábára rátapostam. Nem kellett volna. Az enyhe, de annál fájdalmas nyögésből felismertem, hogy kinek a lábát tapostam szét.
- Zayn! - rémültem meg, hogy mit tettem. - Ne haragudj, de megijedtem. Nem tudta, hogy te vagy. - Zayn nem szólt csak lehuppant a földre. Én leültem mellé. A lábát fogta, eléggé fájhatott.
- Semmi...baj. - préselte ki egy erőltetett mosoly kíséretében.
- Már hogy ne lenne! Széttapostam mindkét lábad. Jesszusom! Mit tettem!
- Nyugiii... - mondta megnyújtva az 'i'-t - túl élem.
- Annyira sajnálom. - mondtam, és lehajtottam a fejem. Zayn felemelte a fejem, rám nézett és megcsókolt. Ez egy olyan 'semmi baj, megbocsájtok' csók volt.
- Na, mehetünk? - kérdezte, mintha eddig is rám várt volna.
- Mehetünk? - kérdeztem vissza meglepetten.
- Mehetünk. - jelentette ki. Mindketten felálltunk, megfogtuk egymás kezét és elindultunk.
A Temze partjára sétáltunk és ott leültünk egy padra.
- Lena? - kezdte Zayn.
- Igen?
- Eddig meg se kérdeztem, de ha nem késő...
- Nem az, mondjad - néztem rá kíváncsian, bár nem tudtam mit akar.
- Lena? Lennél a barátnőm? - mondta és mélyen a szemembe nézett azzal a két gyönyörűen barna szemével és rám mosolygott a tökéletes fogaival. A válaszomra várt, mintha nem lett volna biztos benne, hogy mit mondok.
- Hát persze hogy lennék! - mondtam és átöleltem. Az ölelésből puszilkodás lett, a puszilkodásból csókolózás, abból pedig vad csókok. Mintha egy hosszú idő után most láttuk volna egymást először. Zayn hajába túrtam ő pedig megfogta a...fenekem. Fura dolog volt, de tetszett. A végén már feküdtünk a padon és úgy csókolóztunk. Nagyon izgalmas volt. A végén lihegve váltunk el.
- Huhh - csak ennyit tudtam mondani. Ez...ez jó volt. - nyögtem ki a szavakat.
- Aha. - Zayn is csak ennyit tudott mondani. 
Ezután sokáig csak néztük egymást, majd Zayn megölelt. Csak olyan simán, de jól esett.
A telefonomra pillantottam. 1.16. Már csütörtök van. Ma lesz suli. És nem érdekel. Mert Zayn-nel lehetek. Nekem ez a fontos. Felálltunk a padtól és tovább sétáltunk, bementünk a városba, a Bond Street-re, ahol a kirakatokat néztük. Nagyon megtetszett egy zöld póló. Sokáig néztem, megjegyeztem magamnak. Sétálgattunk, majd egy érzésem támadt. Valaki követ minket, hátra néztem, de nem láttam senkit, majd Zayn is hátrapillantott, ekkor egy vaku villanást láttunk. A francba! Lekaptak, amint kézen fogva sétálgatok Zayn Malik-kel. Hajnali 2-kor. Még jobb... Hogy ezt hogy úszom meg....
- Zayn, lefényképeztek minket!
- Tudom... - mondta - sajnálom... - tette hozzá hosszú szünet után, mikor látta, hogy teljesen kétségbe vagyok esve.
- Nem baj... megoldjuk. - mondtam.
- Haha - nevetett Zayn - ezt már nem éred utol... - mondta és arra mutatott, amerre a fotós elfutott.
- Tudom. De reggel. - mondtam, majd szünetet tartottam...Biztos vagyok én ebben?
- Mi lesz reggel?
- Kitálalunk. - nyögtem ki. Olyan volt, mintha egy farönköt kellett volna lenyelnem. Keresztben.
- Biztos vagy benne?
- Jobb, ha tőlünk tudják meg, mint az újságokból...
- De azt is elmondod, hogy lekapott minket egy paparazzo?
- Nem. Nem nagyon veszünk újságot. Amit meg veszünk, abban nem írnak ilyenekről. Igaz az újságosban megláthatják, de mindegy.
Ezután Zayn hazakísért, megbeszéltük, hogy holnap reggel 7-re jön ezután elbúcsúztunk, én bemásztam az ablakon, ő újra kinevetett. Hát nem aranyos a barátom? :) Amikor átvettem a pizsim és befeküdtem az ágyba, mielőtt elaludtam volna még rápillantottam a telómra, hogy csekkoljam mennyi az idő. 3.10. Nincs is már olyan messze az a 7 óra....Hurrá.

# lekapott egy paparazzo