Puszi :)
Itt a 6. fejezet. Nekem tetszik, de nem lett olyan izgalmas, mint vártam, mert az a fele átcsúszott a 7- fejezetbe. :) Remélem megvárjátok azt is. Kommenteljetek és ajánljátok, ha tetszett. :)A beszélgetést befejezve hazaindultunk a plázából. Kézen fogva. :) Imádok Zayn-nel sétálni.
A hazaút nagyon jó volt, végig beszélgettünk, nevettünk meg...csókolóztunk. Este még beszéltünk telefonon. Persze, titokban.
****
Reggel, szokás szerint fél 7-kor keltem, hogy elkészüljek. Fáradt voltam, eléggé fáradt. Zayn-nel a késői telefonálások meghozzák a hatást. De érte egész éjjel virrasztanék.Mikor odaértem és be akartam menni, az ajtó nem mozdult. Hö. Na mi van? Milyen nap van? Szerda. Hát ezt nem értem. Oké, felhívom Reát.
*telefonon Reával*
- Haló. - szólt bele Rea eléggé...álmosan. Most akkor hogy is van ez?
- Szia. Itt állok a suli előtt. 7.39 van és nem tudok bemenni. Te hol vagy? És miért nem tudok bemenni?
- Lena? Te vagy az? - szakított félbe.
- Igen.
- Áhítaton, a szünet után. - kezdte lassan.
- Mi volt? Nem voltam ott, Zayn-nel voltam.
- Ennek még meg lesz a következménye, de én nem akarok beleszólni. Meg aztán, úgyis olyan cukik vagytok együtt. - ezután komás hangon elnevette magát - A lényeg, hogy ma nincs suli, mert szerelik a tetőt, meg a nyílászázókat.
- Ó. Az jó.
- Bocs, hogy nem szóltam.
- Ja, nem baj. Aludj vissza. - mondtam és letettük. Ez nem is rossz. Gyönyörű idő van. Süt a nap és meleg van. Strandidő. :)
*telefonon*
- Szia. - mondtam.
- Szia Szépség. - jött a válasz. - Hát te? Nem suliban vagy?
- Ma nincs suli. Mit szólnál egy kis strandoláshoz? -mondtam mosolyogva.
- Hmm, ez jól hangzik. Akkor találkozzunk...?
- 10-kor. Ahol először. :)
- Úgy érted a koncerten?
- Neem. - nevetem. -A pláza parkolójában.
- És onnan hogy jutunk el a strandra? Elég messze van az oda.
- Gondoltam motorral. Mint ahogy először vittél haza.
- És majdnem el is kaptak.
- Hö. Nézd, valaki megijedt?
- Én téged féltelek. - mondta komolyan. Milyen édes. :)
- Rea kölcsönadja a bukóját, így lesz kettő. És tudok egy utat, ahol nincsenek rendőrök.
- Hmm. Jó. 10-kor a plázánál. Várlak.
- Ott leszek. - és letettük a telefont.
- Szia Szépség. - jött a válasz. - Hát te? Nem suliban vagy?
- Ma nincs suli. Mit szólnál egy kis strandoláshoz? -mondtam mosolyogva.
- Hmm, ez jól hangzik. Akkor találkozzunk...?
- 10-kor. Ahol először. :)
- Úgy érted a koncerten?
- Neem. - nevetem. -A pláza parkolójában.
- És onnan hogy jutunk el a strandra? Elég messze van az oda.
- Gondoltam motorral. Mint ahogy először vittél haza.
- És majdnem el is kaptak.
- Hö. Nézd, valaki megijedt?
- Én téged féltelek. - mondta komolyan. Milyen édes. :)
- Rea kölcsönadja a bukóját, így lesz kettő. És tudok egy utat, ahol nincsenek rendőrök.
- Hmm. Jó. 10-kor a plázánál. Várlak.
- Ott leszek. - és letettük a telefont.
****
Hazarohantam, felvettem a bikinim és vissza a ruháim. Amikor szaladtam az ajtó felé a konyhában összeakadtam a bátyámmal, aki csak bámult rám, de nem kérdezett semmit.
- A strandra. - mondtam, neki mielőtt megszólalhatott volna. Ezzel a lendülettel léptem ki az ajtón és csuktam be. Amint megfordultam, meglepődtem.
- Úgy volt, hogy a plázánál találkozunk. - mosolyogtam.
- Úgy volt. De annyit nem tudtam volna várni rád. - fél 10 van.
- Honnan tudtad, mikor indulok el?
- Nem tudtam.
- Honnan tudtad mikor gyere ide? -mosolyogtam rá újra.
- Nem tudtam. Ahogy leraktuk a telefont jöttem ide. Itt vagyok úgy... - nézett rá az órájára. - 20 perce. - mosolygott rám.
- Miért nem hívtál fel, hogy itt vagy?
- Azt akartam, hogy meglepetés legyen.
- Oké. Tényleg meglepődtem. Mennyünk a motorért. - mondtam mosolyogva.
- Már elmentem érte. - nevetett.
- Mi? - nevettem én is. - Hogyan? Miért? És ki adta oda?
- Rea. - mondta, mintha ez olyan egyértelmű lett volna.
- Jó induljunk.
Elindultunk a kis utcákon és tényleg nem találkoztunk senkivel. Huhh. :) Odaértünk a standra, leparkoltuk a motort és elraktuk a bukókat. Bementünk, megtaláltuk megfelelő helyet és lepakoltunk. Leültünk a törölközőinkre és beszélgettünk, csókoloztunk, beszélgettünk és csókolóztunk. :) Majd bementünk a medencébe. Én háttal voltam a medence falának Zayn pedig elém állt...szorosan. Így beszélgettünk...pontosabban többet csókolóztunk mint beszéltünk, de beszéltünk is! :) Néha a víz alatt, néha felette. Izgi volt. :) Kimentünk a medencéből és 'napoztunk' kicsit, ha a törölközőn fekvést és a csókolózást annak lehet nevezni.
Aztán történt valami...Odajött egy rajongó és kért Zayn-től egy autogramot és egy közös fotót. Eddig nem is lenne gond. Majd megkérdezte, hogy én ki vagyok.
- Kedves Carla - szólította meg a lányt Zayn a nevén - ez a lány - ölelt át engem a derekamnál - a barátnőm. - és egy széles mosollyal zárta le a mondatot.
Hát, most én jártam úgy, mint Tomy. Köpni-nyelni nem tudtam. A lány gratulált és láthatóan nem viselte meg a dolog.
Zárásig maradtunk, majd összeszedtük a cuccainkat és indultunk haza. Mikor leraktuk a motort és visszasétáltunk hozzánk még csak 6 óra volt. A szüleim elméletileg 8-kor érnek haza. Azért biztosra mentem.
*telefonon anyuval*
- Szia. - köszönt anya.
- Szia anya. Mikor érsz haza?
- Ahogy szoktam. 8 körül.
- És apa?
- Ő is. De miért?
- Ja, csak kérdem. Hozhatnál haza... - estem gondolkodóba. - ööö...Petinek egy nyalókát. Azt mondta kér egyet. - Zayn-re pillantottam, aki visszafojtotta a nevetést. (most angolul beszéltem anyuval, ezért ő is értette)
- A strandra. - mondtam, neki mielőtt megszólalhatott volna. Ezzel a lendülettel léptem ki az ajtón és csuktam be. Amint megfordultam, meglepődtem.
- Úgy volt, hogy a plázánál találkozunk. - mosolyogtam.
- Úgy volt. De annyit nem tudtam volna várni rád. - fél 10 van.
- Honnan tudtad, mikor indulok el?
- Nem tudtam.
- Honnan tudtad mikor gyere ide? -mosolyogtam rá újra.
- Nem tudtam. Ahogy leraktuk a telefont jöttem ide. Itt vagyok úgy... - nézett rá az órájára. - 20 perce. - mosolygott rám.
- Miért nem hívtál fel, hogy itt vagy?
- Azt akartam, hogy meglepetés legyen.
- Oké. Tényleg meglepődtem. Mennyünk a motorért. - mondtam mosolyogva.
- Már elmentem érte. - nevetett.
- Mi? - nevettem én is. - Hogyan? Miért? És ki adta oda?
- Rea. - mondta, mintha ez olyan egyértelmű lett volna.
- Jó induljunk.
Elindultunk a kis utcákon és tényleg nem találkoztunk senkivel. Huhh. :) Odaértünk a standra, leparkoltuk a motort és elraktuk a bukókat. Bementünk, megtaláltuk megfelelő helyet és lepakoltunk. Leültünk a törölközőinkre és beszélgettünk, csókoloztunk, beszélgettünk és csókolóztunk. :) Majd bementünk a medencébe. Én háttal voltam a medence falának Zayn pedig elém állt...szorosan. Így beszélgettünk...pontosabban többet csókolóztunk mint beszéltünk, de beszéltünk is! :) Néha a víz alatt, néha felette. Izgi volt. :) Kimentünk a medencéből és 'napoztunk' kicsit, ha a törölközőn fekvést és a csókolózást annak lehet nevezni.
Aztán történt valami...Odajött egy rajongó és kért Zayn-től egy autogramot és egy közös fotót. Eddig nem is lenne gond. Majd megkérdezte, hogy én ki vagyok.
- Kedves Carla - szólította meg a lányt Zayn a nevén - ez a lány - ölelt át engem a derekamnál - a barátnőm. - és egy széles mosollyal zárta le a mondatot.
Hát, most én jártam úgy, mint Tomy. Köpni-nyelni nem tudtam. A lány gratulált és láthatóan nem viselte meg a dolog.
Zárásig maradtunk, majd összeszedtük a cuccainkat és indultunk haza. Mikor leraktuk a motort és visszasétáltunk hozzánk még csak 6 óra volt. A szüleim elméletileg 8-kor érnek haza. Azért biztosra mentem.
*telefonon anyuval*
- Szia. - köszönt anya.
- Szia anya. Mikor érsz haza?
- Ahogy szoktam. 8 körül.
- És apa?
- Ő is. De miért?
- Ja, csak kérdem. Hozhatnál haza... - estem gondolkodóba. - ööö...Petinek egy nyalókát. Azt mondta kér egyet. - Zayn-re pillantottam, aki visszafojtotta a nevetést. (most angolul beszéltem anyuval, ezért ő is értette)
- Nyalókát? Biztos jól értetted?
- Igen.
- Jó, akkor majd viszek. - mondta anya csodálkozva.
- Szia. - tettem le a telefont, és Zayn-hez fordultam. - Nem szeretnél bejönni? - mondtam mosolyogva.
- Igen.
- Jó, akkor majd viszek. - mondta anya csodálkozva.
- Szia. - tettem le a telefont, és Zayn-hez fordultam. - Nem szeretnél bejönni? - mondtam mosolyogva.
- De. - mosolygott vissza. Bementünk, szóltam a bátyámnak, hogy ha anya hoz neki nyalókát ne lepődjön meg. Eléggé értetlenül nézett, de mindegy.
Zayn-nel bemetünk a szobámba.
- Hűűű, mennyi...ééén! - mondta elcsodálkozva. Na ja, én meg elpirultam. El is felejtettem, hogy néz ki a szobám...
- Hát...lényegében igen. Ebből nem tudom kimagyarázni magam. - Zayn elnevette magát és megcsókolt. Majd leültünk az ágyra és ott csókolóztunk...vagy fél órán át. :)
Egyszer csak ajtócsapódásra lettem figyelmes.
- Hu - mondtam és hallgatózni kezdtem.
*beszűrődő hangok*
- Szia kicsim. Itt a nyalókád, amit kértél. Léna?
- A szobájában. Öööö..anya. Van egy kérdésem - kezdett bele Peti. Oké úgy látom kapcsolt és feltartja anyát.
- Zayn, gáz van. Anya itthon van. Mennyi az idő?
Zayn az órájára pillantott: - Fél 8.
- Hamarabb jött. Azt hiszem, 2 választásunk van. Vagy kitálalunk és örökre eltiltanak tőled. Vagy kimászol az ablakon.
- Egyszer úgyis meg kell ismerniük. - gondolkodott Zayn -, de nem úgy, hogy a szobádban vagyok. - ezzel elindult az ablak felé, kinyitottam neki, ő pedig kimászott. Támadt egy ötletem.
- Menj ki a kiskapun - mutattam az udvar végébe. - és várj meg ott. - mosolyogtam Zayn-re, aki visszamosolygott és elindult. Becsuktam az ablakot.
- Lééééna. - hallottam anyám hangját már közel az ajtóhoz.
Zayn-nel bemetünk a szobámba.
- Hűűű, mennyi...ééén! - mondta elcsodálkozva. Na ja, én meg elpirultam. El is felejtettem, hogy néz ki a szobám...
- Hát...lényegében igen. Ebből nem tudom kimagyarázni magam. - Zayn elnevette magát és megcsókolt. Majd leültünk az ágyra és ott csókolóztunk...vagy fél órán át. :)
Egyszer csak ajtócsapódásra lettem figyelmes.
- Hu - mondtam és hallgatózni kezdtem.
*beszűrődő hangok*
- Szia kicsim. Itt a nyalókád, amit kértél. Léna?
- A szobájában. Öööö..anya. Van egy kérdésem - kezdett bele Peti. Oké úgy látom kapcsolt és feltartja anyát.
- Zayn, gáz van. Anya itthon van. Mennyi az idő?
Zayn az órájára pillantott: - Fél 8.
- Hamarabb jött. Azt hiszem, 2 választásunk van. Vagy kitálalunk és örökre eltiltanak tőled. Vagy kimászol az ablakon.
- Egyszer úgyis meg kell ismerniük. - gondolkodott Zayn -, de nem úgy, hogy a szobádban vagyok. - ezzel elindult az ablak felé, kinyitottam neki, ő pedig kimászott. Támadt egy ötletem.
- Menj ki a kiskapun - mutattam az udvar végébe. - és várj meg ott. - mosolyogtam Zayn-re, aki visszamosolygott és elindult. Becsuktam az ablakot.
- Lééééna. - hallottam anyám hangját már közel az ajtóhoz.
Ez iss jóóó lett!!!!!!!!!!!! :))
VálaszTörlés