11. fejezet - Rea szemszöge; A koncerten

Puszi :)

Az elkövetkező fejezetekben Rea szemszögében fogok írni, hogy kicsit izgalmasabb legyen. :) Remélem tetszeni fog nektek is. Itt a 11. fejezet. Remélem tetszeni fog. Kommenteljetek és ajánljátok ha tetszett. :)

** Rea szemszöge az eddig történtekről **

Hihetetlen, hogy tényleg megnyertük a koncert-jegyeket. És a koncert...hihetetlen volt! És, hogy bemehettünk bárhova...bár a körbevezetésen elvesztettem Lénát. Amikor előállt vele, hogy találkozott Zayn Malikkel, azt hittem szívat. Mondom, ez lehetetlen. Aztán, amikor újra bemenetünk a backstage-be és Zayn odajött neki 'köszönni', azonnal hittem neki. És, persze azonnal tudtam, hogy Zayn nem csak köszönni jött, látni akarta Lénát. :) Azért kicsit el voltam keseredve, hogy én nem találkoztam Harry-vel. Imádom, mindig is őt képzeltem el a férjemnek. Tudom, gyerekes, de egyszerűen...leírhatatlan mit érzek iránta. Imádom. Imádom a gyönyörű zöld szemét, a göndör, barna haját és a lányok ezreit elvarázsoló mosolyát. Amikor Zayn beinvitált minket az öltözőbe, hihetetlen boldogság öntött el. Amikor beléptünk az öltözőjükbe nagyon ideges lettem. Te jó ég, tényleg itt vagyok? Aztán, amikor fiúk előugrottak, rájöttem, tényleg olyanok, ahogy megismertük őket a videoblogokból. Hülyülnek, viccesek és tényleg legjobb barátok. Eléggé zavarban voltam, alig mertem megszólalni. Halkan köszöntem, azt hittem senki nem hallotta meg. De igen. Harry. Huhhh...szerintem úgy elpirultam, amikor szemtől szemben álltam vele és a szemébe néztem. Elkezdtünk beszélgetni és kezdtem tényleg feloldódni. Jó volt vele beszélgetni, nagyon sok közös témánk van. Majd láttam Léna és Zayn beszélgetnek, majd kimennek, gondoltam ideje indulni. Amikor elköszöntem és felálltam a kanapéról, hogy elinduljak, Harry megfogta a kezem, felállt és megkérdezte: 

- Rebeka. Elkérhetem...elkérhetem...a számodat? - mondta félénken. Nem gondoltam volna, hogy Harry Styles félénk...

- Ööö - hirtelen jött hirtelen kérdés...hirtelen nem tudtam mit mondjak. - Jaa, igen, persze. - mondtam ki nagy nehezen és lediktáltam neki a számom. Hihetetlen, Harry Styles elkérte a számom. Hö...hova gondolok. Egy lesz az 1000 telószám közül, amit a lányok adtak neki, vagy kérte el tőlük, aztán soha nem beszéltek.

-Hú, köszi! - nézegette a számom a telójában, majd felnézett és őszinte mosolyra húzta a száját. - Gyere, kikísérlek.

- Ó, nagyon kedves tőled, de meg kell keresnem Lenát.

- Zayn-nel ment el arra - mutatott a folyosó eleje felé, majd jobbra.

- Köszi. - mondtam és néztem mélyen a szemébe. Gyönyörű szembe van. Majd egyszer csak közeledett felem. Azonnal beparáztam. Juj. Na ez mi, ez mi, ez mi??? Majd Harry egy puszit nyomott az arcomra. Húúúúú. Ezt a pillanatot soha nem felejtem el. 

Rohantam Lénát keresni, majd eszembe jutott, hogy lassítani kéne. Zayn-nel  van, az ő 'férj-jelöltjével'. Amikor kikanyarodtam a folyosón nem hallottam semmit, majd megláttam őket a sarokról, hogy csak néznek egymásra. Milyen aranyosak. :) Megérezték, hogy ott vagyok, így Léna a táskájában kezdett kotorászni. Odasétáltam és szóltam, hogy mennünk kell, majd Léna erőteljes hangsúllyal kért, hogy kint várjam meg. Szót fogadtam, mert tudtam, hogy fontos neki ez a pár perc. Amikor kiért és beültünk a kocsiba és egyszerre kezdtünk beszélni. Mindkettőnk tele volt mondanivalókkal. :)

*Harry Styles elkérte a számom :)