13. fejezet - Rea szemszöge; Randi Harry-vel

Puszi :)

Péntek 13. Itt a 13. fejezet. :) Újra egy Rea szemszöges rész. Remélem nem baj. Tudom, lógtam a Rea-Harry randival, de pont ezért nem írtam le. Így sokkal jobban el lehetett mesélni, mintha cask Rea mondta volna el Lénának, nem? :) Kommenteljetek és ajánljátok, ha tetszett! :)
Képzeljétek elértük az 500 látogatót! Annyira örülök! :) 
Itt a bizonyíték:

Ha szereted a blogot, legyél a rendszeres olvasóm! <3 ;)

** Rea szemszöge az eddig történtekről **

Már nagyon vártam ezt a napot. Végre kedd, randi Harry-vel! :)
A suli gyorsan eltelt, mikor hazaértem erősen izgulni kezdtem. Te jó ég, én tényleg Harry-vel megyek a Temze partjára? Elkezdtem válogatni a randi-öltözékem: egy fekete koktél ruha, de egyáltalán nem az az elegáns fajta, egy buliba is tökéletes és egy randihoz is. :) Hozzá, pedig egy fekete platformos magassarkú, amin strasszok vannak. Nyakamba felvettem a Lénával közös BFF nyakláncomat. A hajamat kivasaltam és fejem tetején hátratűztem. Sminknek szempillaspirált, csillogós tust és világos fekete, füstös szemhéjpúdert tettem. Szájfényt nem, azt nem annyira szeretem.
Kb. háromnegyed 7-re lettem kész. Harry azt mondta, olyan 7 körül jön értem. Így is lett. 7.12-kor csengettek. Ki más? :) Egy sötét farmer, sötét kockás ing és egy kék tornacipő volt rajta.
- Szia Rebeka. - köszönt, amikor kiértem és megölelt. Olyan finom illata volt. A kölni keveredett a Harry-illattal. Imádom a Harry-ilatot. :)
- Szia. - köszöntem eléggé megszeppenve. Olyan rég láttam. El is felejtettem mennyire bele vagyok esve. Meg belerajongva. :)
- Nagyon csinos vagy. - nézett végig rajtam Harry, legalább 2x. Tényleg ilyen jól néznék ki?...
- Köszönöm.
- Indulhatunk? - nyújtotta felém a kezét.
- Igen. - mondtam mosolyogva és megfogtam a kezét. Reméltem az enyém nem kezd el izzadni az idegességtől...
Leértünk a Temzéhez, amit a fények gyönyörűen beragyogtak.
- Ez...gyönyörű! - álmélkodtam a fények játékában.
- Igen, de nem annyira, mint te. - mondta Harry, én meg elolvadtam. Soha, senki nem mondott még nekem ilyet. Sőt, ehhez hasonlót se... Harry elém állt és átkarolta a derekam. Belenéztem két gyönyörű zöld szemébe. Tényleg elámultam. Annyira jólesett a közelsége és a mosolya. Úgy éreztem, tényleg annyira jól érzi magát velem, ahogy én vele. 
- Rebeka? - kérdezte Harry.
- Igen? - kérdeztem vissza. Nem jött válasz. Harry közelebb hajolt, és közelebb, és közelebb, és közelebb és nem volt közelebb. Az ajkaink összeértek és megtörtént az első csók köztünk. Hihetetlen volt! Mintha a felhők felett repkedtem volna 3 méterrel. Igazak a pletykák, Harry tényleg nagyon jól csókol. :) Mikor elváltunk egymástól megöleltem Harry-t, aki még szorosabban ölelt vissza. Úgy éreztem nem akar elengedni, soha. Majd hirtelen a karjába vett és elkezdett cipelni.
- Héé - mondtam, miközben nevettem - hova viszel?? - nem válaszolt, csak egy puszit nyomott az arcomra. Végül egy padon ültünk le. Ő a padra, én az ölébe. - Miért cipeltél ide? Ide jöttem volna én is.
- Ezt nem tudhattam előre. - mondta mosolyogva, majd megcsókolt. Nem tudom Harry-nek mekkora tüdeje lehet, de az éneklés biztos csak erősíti, mert vagy 10 percig csókolóztunk. - Szeretnél sétálni vagy valami mást?
- Mi mást? - kérdeztem.
- Háát... - kezdte Harry, majd balra pillantott a parkoló felé.
- Ezt nem hiszem el! Egy autó! - kezdtem el visítozni.
- Egy cabrio. - javított ki.
- Nem, Harry. Ezt tényleg nem kellett volna. Ez a tiéd?
- Nem. Louis-é. De úgyse veszi észre. - nevetett.
- Neee, elhoztad Lou kocsiját?
- Ez egy cabrio. - javított ki megint. Haha, Harry.
- Jó, végül is, ha már itt van... - mentem bele az ötletbe. - És hova mennénk?
- Ahova szeretnél. - hajolt közel hozzám.
- Húú, imádok csak úgy kocsikázni. - pattantam fel mielőtt megcsókolhatott volna. Elindultam az autó felé, majd hátranéztem...volna. Harry pont mögöttem volt.
- Hééé - mondta és megfogta a derekam. - Épp készültem valamire, amikor felpattantál.
- Mire? - hajoltam hozzá közel és átkulcsoltam a kezem a nyakán.
- Erre. - mondta ki és azonnal megcsókolt. Hosszú, édes csók volt. :)
Mikor elváltunk csak ennyit mondtam: - Na, menjünk kocsikázni!
- Ez egy...
- Cabrio. Tudom Harry. - fejeztem be Harry többször ismételt mondatát, mire mindketten nevetni kezdtünk. :)
Beültünk a cabrio-ba és elindultunk. A hajamat fújta a szél. Igaz, kicsit el is rontotta, de nem érdekelt. Harry-vel voltam. Ez volt a fontos. Körbe jártunk mindent. Egyik körútról a másikra, autópályáról le és vissza. Imádtam. :) Harry tényleg nagyon jól vezet. Olyan 9-fél 10 lehetett, amikor a házunk elé értünk.
- Köszönöm a randit. - mondtam Harry-nek.
- Én köszönöm, hogy velem voltál. - mondta, majd megcsókolt. Próbáltam közelebb hajolni, de enyhén belehasaltam a váltóba, ami fájt, ezért véletlen megharaptam Harry ajkát.
- Aaúú. - mondtuk szinte egyszerre. - Juj! Ne haragudj Harry, csak a váltó beleállt a hasamba. -  mondtam. Harry megsimogatta a hasam.
- Semmi baj Rebeka. - mondta szélesen mosolyogva. Egyszerűen imádom a mosolyát. Annyira elbűvölő. Megcsókolt, megint. :) Végül muszáj volt elköszönnünk, mert kezdtem fázni. 
- Remélem minél hamarabb elvihetlek újra 'kocsikázni'. - mondta Harry mielőtt bementem az ajtón.
- Már én is várom. - mondtam mosolyogva és becsuktam az ajtót.

* Életem legjobb randija Harry Styles-szal :)